Hallottál róla hogy a vészhelyzet idején hozott kormányrendelettel a 2019-es záró bevallások határidejét elhalasztották?

Az új határidő 2020. szeptember 30. Mire is vonatkozik ez pontosan?

Négy adónemre: iparűzési adóbevallás, társasági adóbevallás, KIVA-bevallás és a beszámolók közzététele.

Máris hallom lelki füleimmel, ahogy azt mondod: „Oké, de mi közöm van hozzá? Hiszen ezért van a könyvelőm.”

 

Részben igazad van, mégis fontosnak tartom, hogy tudd, ez elsődlegesen a te feladatod, illetve a te felelősséged. Az elkészítése, természetesen, nem, az a könyvelődé. De az, hogy mit tartalmaz, illetve hogy határidőben benyújtásra kerüljön, azért a felelősség a tiéd.

Tudnod kell, hogy milyen határidővel milyen nyomtatványt kell benyújtani, és azt is, hogy mire kell odafigyelned ahhoz, hogy a NAV-bírságokat el tudd kerülni. Alaphelyzetben az említett bevallások határideje minden évet követő év május 31. Most, a vészhelyzetre tekintettel módosították ezt a határidőt, és eltolták szeptember 30-ára.

 

Nézzük először is az iparűzési adót, ami a helyi adók közé tartozik, és mindenkire, vállalkozási formától és adózástól függetlenül, vonatkozik. Azaz mindegy, hogy KATÁ-s egyéni vállalkozó vagy, vagy társaság, ez a székhelyed szerint illetékes önkormányzat felé kötelezően benyújtandó. És máris egy kiegészítés. Ha székhelyed és fiókteleped is van, akkor mind a két településre be kell adnod.

  

Mit is jelent ez pontosan?

Ha például a 14. kerületben van a székhelyed és a 22-ben van egy műhelyed vagy egy irodád, akkor mindkettő a fővároshoz tartozik, ezért egy bevallással, egy adófizetési kötelezettséggel teljesíthető. Viszont ha a székhelyed mondjuk Budaörsön van, a telephelyed vagy fiókteleped pedig Budapesten, akkor mind a két településen van bevallási és befizetési kötelezettséged is. Ebben a nyomtatványban kell a tavalyi évvel elszámolni. Ez azt jelenti, hogy elsődlegesen a bevételedet kell rajta feltüntetni, és ha vannak csökkentő tételeid, ilyen például az anyagköltség, az alvállalkozóknak kifizetett díjak vagy árubeszerzés értéke, akkor ezzel lecsökkentheted a nettó árbevételedet, így megkapod az adóalapodat, és a legtöbb településen 2 százalékos adókulccsal meg tudod fizetni az éves kötelezettséget.

 

Fontos tudni, hogy ha te határidőben az előlegeket befizetted, akkor azokat most figyelembe tudod venni, és csak a különbözettel kell elszámolnod. Ez azt jelenti, hogy ha a negyedévente befizetett előleged több, mint amennyi most kijön, akkor így többleted fog keletkezni a folyószámládon, amit vagy otthagysz, és a következő előlegnél lelakod, vagy pedig visszaigényeled, és az önkormányzat kifizeti számodra. Értelemszerűen hogyha kevesebb ez az összeg, amit előre befizettél, akkor a különbözetet most szeptember 30-ig be kell fizetned és el kell számolnod.

           

Ha KATÁ-s vállalkozó vagy, és az iparűzési adó tekintetében is a tételes adózást választottad, akkor neked most semmilyen teendőd nincs. Feltéve akkor, ha szeptember 15-tel a 25000 Ft-os előleget teljesítetted. KATÁ-sként nálad is fontos, hogy ha van székhelyed és fiókteleped, és mind a kettőnél választottad a tételes adózást, akkor mind a két településre az 50-50000 Ft-ot éves szinten meg kell fizetni.

           

Társasági adóbevallás, illetve a KIVA-bevallás értelemszerűen csak cégekre vonatkozik, illetve társasági adóbevallás még a nonprofit szervezeteknél lesz fontos. A társasági adóbevallásban az elmúlt évnek az eredményét kell elszámolni, illetve bemutatni.

           

Fontos kérdéskör az adóalap-csökkentő tételek megbeszélése a könyvelőddel. Kihasználtatok minden lehetőséget, amit csak a törvény megenged? Fontos, egyeztesd le, igénybe vettétek-e például a tárgyidőszaki beruházásoknak az értékét, képeztetek-e fejlesztési tartalékot, volt-e az előző időszakban veszteséged. Ha igen, ezek mind csökkentő tételként számítanak. Ezenkívül is vannak még egy jó páran, ezeket egyeztesd le a könyvelőddel. Itt is elmondható ugyanaz, mint az iparűzési adó tekintetében, azaz, hogy ha év közben fizetted az előlegeket, akkor most a különbözettel kell elszámolnod, és azt kell rendezned szeptember 30-áig.

           

A KIVA-bevallás esetén, ahol teljesen más az adóalap, nem az eredményt és nem az árbevételt vesszük figyelembe, hanem a személyi jellegű ráfordításokat. Ide tartozik például a munkabér, megbízási díj, viszont most, éves elszámolásra egy külön bevallást kell elkészíteni, amiben úgynevezett korrigáló tételeket is ki kell mutatni. Ilyen lehet például a pénztár növekménye vagy csökkenése, vagy a nem a vállalkozás érdekében elszámolt kiadások, illetve az elfogadott osztalék is. Amennyiben ezek a tételek nem lesznek befolyással az adóalapodra, akkor csak bevallási kötelezettséged van, de befizetésed nem lesz, mert a negyedévente fizetett előlegeid fedezni fogják a mostani kötelezettségedet. Mindkét nyomtatványt, tehát a társasági adót is és a KIVÁ-t is elektronikus formában, az ÁNYK-rendszeren keresztül a NAV- hoz kell beküldeni.

 

A negyedik és egyben a legfontosabb, legalábbis szerintem, a beszámoló közzététele. Ez szintén csak a társaságoknak és civil szervezeteknek fennálló kötelezettség, melyet az előbbinek az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálata felé, az utóbbinak pedig az országos bíróság felé kell teljesítenie szintén elektronikus formában. Amire szeretném felhívni a figyelmedet, hogy itt kiemelt fontosságot élvez a határidő. Ha szeptember 30-áig nem teljesíted, mindegy, hogy milyen okból, akkor a hatóságtól felszólító levelet fogsz kapni, amiben lesz 30 napos határidő. Ha ez alatt az idő alatt sem sikerült teljesíteni, akkor újabb felszólító levél fog érkezni szintén 30 napos határidővel. De ehhez már egy 200000 Ft-os bírság is csatolódik. Ha ez alatt az idő alatt sem volt elég a 2019-es év zárása, mindegy, hogy milyen okból, és nem kerül közzétételre a beszámoló, akkor arra készülj fel, hogy az adóhatóság törölni fogja az adószámot, a cégbíróság pedig elindítja a cég megszüntetési eljárását. Azaz hivatalból törölni fogják a céget.

 

Még egy fontos dolog: soha ne engedd, hogy a könyvelőd úgy tegye közzé a beszámolódat, hogy te azt nem láttad, nem írtad alá, illetve nem érted a benne lévő adatokat. A mérlegben és az eredménykimutatásban lévő számok valódiságáért az ügyvezető a felelős. A megismerésről, az elfogadásról, illetve az adózott eredmény felhasználásáról taggyűlési jegyzőkönyvet kell készíteni. Nem a könyvelődnek, hanem neked. Ezért kiemelten fontos, hogy tudd, ismerd, hogy milyen kötelezettséged van ebben a témában, és milyen óriási a felelősséged.