A törvénymódosítás 2020. július elsején életbe lépett, azóta eltelt 4 hónap, és még mindig azt tapasztaljuk, hogy nagyon sokan nincsenek tisztában az előírásokkal, nem tudják, hogy rájuk vonatkozik-e a jogszabály vagy sem, és ha vonatkozik, akkor igazából mit is kellene tenniük.

 

            A másik észrevételünk az, hogy sokan félreértik az előírásokat. Rosszul értelmezik a jogszabályt, és sokszor olyan mondatok hagyják el a szájukat, és úgy alkalmazzák, hogy az teljesen ellentmond annak, amiről a törvényalkotó szeretett volna rendelkezni.

            Például: „KATÁ-s alanyi adómentes adózó vagyok, rám nem vonatkozik az előírás.” Soha többet nem használhatok kézi számlatömböt, papíralapon már nem lehet kiállítani a számlát.”

            Vagy ha olyan tevékenységet végzel, ami pénztárgép-köteles lenne, és ezt számlával pótolod, akkor ezzel az online elektronikus adatszolgáltatással sokan úgy gondolják, hogy megússzák az úgynevezett PTGSZLAH nevű nyomtatvány beküldését. Sajnos az idén nincs így. Bízzunk benne, hogy 2021-ben már így lesz.

 

            Aztán ami számomra a legfontosabb tanulság, hogy a számlázás szabályait kevesen ismerik.

Ebben olyan nagy történet, nagy változás nem lett, viszont amíg papíralapon készültek a bizonylatok, addig annak javítása sokkal egyszerűbb volt, és azt is elmondhatjuk, hogy kevesebb adattartalommal is befogadták a partnerek, és nem dobták vissza a bizonylatokat arra való hivatkozással, hogy hiányos, vagy néhány esetben olvashatatlan, neadjisten rossz adatokat tartalmaz. Az elektronikus világban viszont ezeket a megoldásokat már nem lehet alkalmazni. Gondolok itt arra, hogy mondjuk egy hibás számla esetén a három példányt visszatűzték a tömbbe, áthúzták egy vonallal, és ráírták azt, hogy rontott. Ezt ma már nem tudjuk megtenni.

 

            Nagyon sokaknál tapasztaljuk, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy a díjbekérő vagy más néven proforma nem elszámolható könyvelésileg, nem számviteli bizonylat. Hiába adják le a könyvelőnek, az adatrögzítése ezeknek a bizonylatoknak nem fog megtörténni. A díjbekérő egy előzetes történet, ha valaki kifizeti, akkor számlát kell kiállítani róla, ha nem fizeti ki, akkor pedig úgy kell tenni, mintha nem is történt volna semmi.

 

            A másik problematika az előlegszámlák kérdése és a végszámlázás. Nagyon sokan nem tudják, hogy helyesen ennek hogy van a felépítése.

 

            Mit kell tenni akkor, amikor több darab előlegszámlát állítok ki ugyanarra a munkára, és csak egy darab végszámla lesz a végén? Mire hivatkozom? Hogy építem fel? Hogy vannak a tételek megnevezéssel, darabbal egységárra. feltüntetve? Ez nem minden esetben megy. És hogy hogy helyesbítem, hogy sztornózom, vagy mit jelent a számlával egy tekintet alá eső okirat fogalma, azt is mondhatnám, hogy a mikrovállalkozói környezetben igen kevés az a tudatos vállalkozó, aki ezekkel tisztában van.

            A másik kérdéskör a számlázás szabályainál, hogy mit is kell pontosan ráírni. Hogy például ha pénzforgalmi elszámolású a vállalkozó, vagy hogyha kisadózó, akkor ezeknek konkrétan rajta kell lennie minden egyes bizonylatán. Ha nem belföldre számlázom, hanem az EU-ba vagy harmadik országba, milyen ÁFA-jelzőt használok, hova írom azt, hogy fordított áfás, ha egyáltalán ráírom, hivatkozok-e törvényre, áfának konkrét jogszabályára, vagy semmit nem jelenítek meg, és akkor is befogadja-e a partner és elfogadja-e az adóhatóság.

 

            Normál számlát állítok ki, vagy elszámolási időszakos vagyok? Hogy befolyásolja ez a kiállítás dátumát, a teljesítés dátumát, a fizetési határidőt?

            Pénztárgépet is használok és számlázó programom is van. Mikor ütöm be a pénztárgépbe? Hova ütöm be? Milyen gombot kell megnyomnom? Mi van akkor, ha egy kasszában gyűjtöm a pénzt? Mi van akkor, ha két külön kasszám van?

 

            Ezekkel a szabályokkal mind tisztában kell lenni, mert súlyos következmények vannak.

            Eddig arról beszéltem csak, hogy a vállalkozóknál milyen problémák vannak, most térjünk ki arra, hogy az adóhatóság és a vállalkozónál lévő bizonylatok adattartalmában is teljes a káosz. 

            A normál esett az lenne, hogy a vállalkozónál van egy bizonylat, hogy ez most papíralapú vagy elektronikus, ebből a szempontból mindegy, és a NAV-nál ugyanazokkal az adatokkal megjelenik ezeknek a bizonylatoknak a lenyomata.

 

            Amit mi az elmúlt négy hónapban tapasztaltunk, az az, hogy a vállalkozónál van számla, viszont a NAV adatbázisába nincs lejelentve. Hogy lehet ez? A kiállító fél, akinél vásároltam, nem jelentette határidőre vagy pedig rosszul jelentette le, vagy egyáltalán nem jelentette le a bizonylatot.

            A másik verzió, hogy a vállalkozónál nincs bizonylat, de a NAV adatbázisában van. Na, ez egy érdekes kérdéskör, lehet, hogy a vállalkozó elhagyta, vagy más családtagja vásárolt, és ő nem is tud róla.

            Van ez a verzió is, hogy a vállalkozónál van bizonylat, a NAV-nál is van, mégse a vállalkozó vásárolt, hanem mondjuk valamelyik rokona, neadjisten az alkalmazottja, és hogy tetézzük a dolgot, a magánszemély a saját lakossági folyószámlához tartozó bankkártyájával állította ki a számlát. Azaz a vállalkozás pénzeszközeiben, bankszámláján sose fog megjelenni ez a kifizetés.

 

            Aztán a vállalkozónál is van bizonylat és a NAV adatbázisában is bent van az adat, viszont a vállalkozó nem szeretné elszámolni költségként, azaz a bizonylatot nem adja le könyvelésre.

Ennek mi lehet az oka?

Hát például az, hogy családi kiadásról beszélünk. Mondjuk ajándékba szán valamit az egyik családtagjának vagy barátjának. Ebben az esetben megjelenik a NAV-nál, megjelenik a cégnek a bankszámláján, van is a vállalkozónál bizonylat, viszont a könyvelésben valahogy le kell dokumentálni, hogy ezt mégsem szeretné megjeleníteni.

            Aztán van olyan is, hogy mind a két helyen van adat, a vállalkozónál a bizonylat, a NAV adatbázisában ott van róla minden, de más adatokkal, mint ami a papíron szerepel. Hogy lehet ez? Hogy a számla kibocsátója például alanyi adómentes, de az online felületen, a kézi rögzítésnél ÁFA-kulcsot jelölt be. Vagy fordítva: áfás és alanyi adómentesbe jelölte.

            Az utolsó példa, hogy a vállalkozónál nincs bizonylat, a NAV adatbázisában van, és kiderül, hogy a vállalkozó egyáltalán nem vásárolt attól a számlakibocsátótól, hanem tévesen, mondjuk egy számcserével az adószámot elütötte, és így a mi partnerünk nevére került az adott bizonylat. Ebben az esetben értesíteni kell a kiállító felet, hogy javítsa ki a számlát, mert az adóhatóság ennél a cégnél fogja keresni azt a bizonylatot, ami az ő adatbázisában szerepel.

 

            Az ötödik fontos tanulság az, hogy még mindig rengetegen félnek a változástól, az új dologtól, és nem akarnak áttérni az online számlázásra.

Használják a kézi számlatömböt, viszont nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent, hogy hány napon belül kell lejelentenie, milyen rubrikákat hogyan kell kitöltenie, mi is vonatkozik rá pontosan. Azt javaslom, hogy az adminisztrációs teher csökkentése érdekében küzdjük le félelmeinket, és regisztráljunk be egy ingyenesen használható online számlázó programra. Ez lehet akár a NAV programja, lehet a szamlazz.hu, lehet a billingo, sok választási lehetőségünk van már. Demóban is meg tudjuk nézni, ki tudjuk próbálni. Ha beregisztrálunk, ingyenesen is hozzá lehet férni, a kicsiknek, katás egyéni vállalkozóknak tökéletesen megfelelő az ingyenes verzió, és induljunk be ezzel, mert sokkal kevesebb problémát jelent, mint az, ha kézi számlatömböt használunk, és még este odaülünk, és egyesével kézzel berögzítjük a NAV felületén.

 

            Sokan nem veszik komolyan, hogy a NAV többet tud a vállalkozásokról, mint ők maguk, illetve, hogy mekkora kockázat van a szabályok nem ismerésében, illetve a be nem tartásában.

            Mire gondolok? Arra, hogy abban a pillanatban, ahogy elektronikus úton kiállítasz egy számlát és rányomsz az OK gombra, hogy elkészüljön, a NAV valós időben már egy kockázatelemzést is végigfuttatott a rendszeren. Ismeri a partnert, ismeri azt, hogy őnáluk milyen kockázatú, milyen minősítésű, kivel állsz kapcsolatban, hány forintról szólt, megérkezett-e a bankodba, mindent tud rólad. És az, hogy mennyire vesszük komolyan ezt a történetet, az azon is látszik, hogy rengeteg az olyan számla, amit nem akar elszámoltatni, de a cég nevére vette, rengeteg az olyan, aminél nem is tudja, hogy ki vásárolta, nem szól a partnernek, a családtagjainak meg az alkalmazottainak, hogy ne tegyék.

Tudjuk, hogy az elmúlt években sokan vásároltak úgy, hogy a cég adataira hivatkozva kedvezményeket kaptak. Ez ma már nem működik, mert a céget fogják megbüntetni miatta. Őrajta fogják keresni, az ő adatbázisába fog bekerülni, és a NAV 2021-re tervezett ÁFA-bevallásában szerepelni fog. Még van pár hónapunk, komolyan kell venni. Erre fel kell készülni.

 

            Egyéni vállalkozó 200 000 Ft-ig bírságolható, társaság 500 000 Ft-ig bírságolható egy-egy hibás vagy rosszul lejelentett, vagy nem lejelentett számla után.

 

Ha neked is vannak ilyen irányú problémáid, kérdéseid, tisztázatlan terület, amit szeretnél minél előbb rendezni, akkor keress meg, írd meg nekem a kapcsolat@kodmonkonyveloiroda.hu e-mail címre, és tarts velem 2020. november 11-én, este 18:00 órakor a Ködmön Könyvelőiroda Kft. Facebook-oldalán, ahol élőben fogom megválaszolni ezeket a kérdéseket.