Kollégáimmal az elmúlt négy hónapban azt tapasztaljuk, hogy egyre több a kérdőjel, a probléma ezzel a kérdéskörrel kapcsolatosan.

Még mindig nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy igazából miről is szól ez a jogszabály, és hogy rájuk vonatkozik-e vagy sem. A legegyszerűbb módja ennek az eldöntésére az, hogy ha vállalkozó vagy és vállalkozásnak állítod ki a számlát, vagyis adóalanynak, akkor az online számla adatszolgáltatási kötelezettség biztosan vonatkozik rád.

 

Ki adóalany?

Hát egy egyéni vállalkozó, egy cég, azon belül lehet betéti társaság, Kft., korlátolt felelősségű társaság, Kkt. vagy részvénytársaság, vagy egy adószámos társasház, az ilyen esetekben, ha a partnered ilyen, akkor mindig vonatkozik rád ez a jogszabály. Ha magánszemélyek felé számlázol vagy külföldi adóalanyok felé, akkor 2020-ban még nem vagy kötelezett bejelenteni a számláidat. Viszont fontos tudnod, hogy 2021. január elsejétől rád is vonatkozni fog, és ezeket a számlákat is le kell jelenteni.

 

Sokan félreértelmezik az előírásokat, és tévképzeteket kapcsolnak hozzá. Ilyen például, hogy én katás vagyok, rám nem vonatkozik az előírás. Dehogynem. Rád ugyanúgy vonatkozik, mert nem ettől függ, hogy milyen adóalany vagy, hogy egyéni vállalkozó vagy, vagy cég vagy, vagy katás vagy, vagy kivás vagy, vagy társaságiadós vagy, vagy szjás vagy, teljesen mindegy, ha számlát állítasz ki és a partnered adóalany, akkor igenis vonatkozik rád ez a kötelezettség.

 

Vannak, akik azt gondolják, hogy a kézi számlatömbnek már vége van, nem használhatják, csak és kizárólag online számlázás létezik. Ez sem igaz. Ugyanúgy megvan ennek a lehetősége is, csak akkor a nyakadba veszel egy dupla adminisztrációt: egyrészt papíralapon kiállítod a tömbbe, majd este vagy négy napon belül odaülsz a számítógéphez, és a NAV felületén újra beírod az összes adatot. A dupla adminisztráció dupla idő, ezzel teljesen felesleges kétszer foglalkozni.

 

Vannak, akiknek a tevékenysége, például egy fizikai közérzetjavító, magyarul masszőr, tevékenysége online pénztárgép-köteles, de ő nem szeretne százezreket költeni egy gépre, és inkább számlával helyettesíti ezt a kötelezettségét, és azt gondolja, hogy akkor rá is az fog vonatkozni, hogy ő lejelentette, a PTGSZLAH nevű nyomtatványt ezzel megspórolta. Sokaknak, tudom, új ez a nyomtatványnév. Nem is kell általánosságban használni, de akit érint a téma, az biztosan tudja. Nem kerüljük el. Ugyanúgy meg kell tartani, ugyanúgy van ez a kötelezettség is. Talán bízzunk benne, hogy 2021-ben, hogyha tovább fejlesztik a rendszert, és a magánszemélyek nevére szóló számlák is bekerülnek az adatszolgáltatásba, akkor el fogunk tőle tekinteni.

 

A mikrovállalkozói világban a számlázás szabályaival nagyon sokan nincsenek tisztában. Eddig a papír mindent elbírt, a partner se volt vele tisztában, hogy minek kéne igazából a számlán szerepelnie, és innentől kezdve befogadták úgy, ahogy volt. Hogy volt-e rajta mennyiség vagy sem, hogy volt-e rajta darabár vagy sem, hogy ki volt töltve rajta a vevő adószáma vagy sem, ezekkel olyan nagyon nem foglalkoztak. Vagy hogy az ÁFA-kulcs jól volt-e feltüntetve rajta. A számlázás szabályaiban akkor szeretnék igazából elmélyedni, amikor a kérdéseitekre fogok válaszolni, mert szerencsére kaptam jó párat, és ott fogom lépésről lépésre bemutatni, hogy melyikről mit érdemes tudni.

 

A vállalkozói réteg nem nagyon tudja, hogy is kellene ezt a számlázási mizériát kezelnie, de sajnos nem csak ez alapján van probléma, hanem a NAV adatbázisában is van, ami nem a NAV miatt van, hanem amiatt, hogy a vállalkozó hibásan vagy egyáltalán nem jelenti le a számlákat. Erre szeretnék hozni nektek néhány példát, hogy mi a kollégáimmal miket tapasztaltunk az elmúlt hónapokban.

 

A vállalkozónál is van számla és a NAV-nál is van adattartalom. Ennek a kettőnek egyformának kellene lennie alapesetben. De sajnos nagyon sokszor nincs így. Vannak olyan esetek, amikor a vállalkozónál van számla, a NAV-nál nincsen. Hogy lehet ez? Hát úgy, hogy a partner nem jelentette le. Ettől még természetesen költségként elszámolhatom, hiszen bizonylatom van róla, de szólnunk kell a partnernek, hogy teljesítse az adatszolgáltatási kötelezettséget, mert ha mi az ÁFA-bevallásba beállítjuk ezt a számlát, a másik fél nem jelentette le, akkor az eltérést fog mutatni, és nagy valószínűséggel NAV-ellenőrzést fog maga után vonni.

 

Van a fordítottja is, amikor a vállalkozónál nincs bizonylat, de a NAV adatbázisában ott van. Hogy lehet ez? Hát például úgy, hogy a partner még nem küldte el postán, nem érkezett meg, valamilyen oknál fogva elmaradt az átadása a bizonylatnak, de az adatok már ott vannak az adóhatóságnál.

 

Van olyan is, hogy mind a két félnél van adat, van bizonylat is meg a NAV-nál is van adat, viszont a kettő nem egyforma. Kézi számlatömbös lejelentés, alanyi adómentes az adózó, és úgy jelölte be a lejelentésen, mintha áfakörös lenne. És ennek a fordítottja is megtörtént már. Tehát amikor arról beszélünk, hogy csak és kizárólag arra az adatbázisra támaszkodjunk, ami az adóhatóságnál van, az finoman szólva egy nagyon bátor tett lenne, merthogy sok esetben ez nem egyforma.

 

Vagy mind a két félnél van adat, van számlám is és a NAV adatbázisában is bent van, viszont nem a vállalkozó fizette, nem ő vásárolta meg a terméket, ami a számlán szerepel, hanem mondjuk egy rokona vagy egy alkalmazottja. Ráadásul a magánszemély a saját lakossági bankkártyájával fizette ki a számlát. Azaz meglesz a NAV-nál, meglesz a vállalkozásban, bent van a könyvelésben, de sose lesz kiegyenlítve. Ha csak később ki nem derül, utána nem járunk, és nem készül róla egy külön jegyzőkönyv vagy nyilatkozat, ami alapján bekönyvelésre kerülhet.

 

Aztán: a NAV adatbázisából a kolléganő átemelte az adott cégnek a számláit, viszont a cégnél nem jelent meg ez a bizonylat. Elkezdtünk utánajárni, merthogy a partner ismerős volt, de nem ő vásárolt. És kiderült, hogy az adott számla, ami kiállításra került, egy másik partnernek a nevét és címét tartalmazta, viszont a mi ügyfelünk adószámát, így a NAV adatbázisában arra az adott adószámra könyvelték fel a tételeket, ami az adószámos történet volt. Nem vették figyelembe azt, hogy milyen név meg cím van, mert az adószám alapján azonosítják be. Na most ilyen esetek is előfordulnak, ezért kell nagyon odafigyelni arra, hogy mit jelentünk le, hogy írjuk meg a számlákat.

 

Rengetegen vannak még, akik félnek a változástól, akik még mindig kézi számlatömböt használnak és duplán adminisztrálnak. Ezzel sokkal nagyobb esélye van annak, hogy hibázni fog, hogy az online adatszolgáltatási felületen valamit elront vagy kihagy, vagy rosszul jelöl be.

 

Sokan még mindig nem veszik komolyan annak a súlyát, hogy a NAV sokkal többet tud és sokkal hamarabb jut információkhoz a vállalkozás pénzügyeit és számlázási rendjét illetően, mint a vállalkozó maga. Hiszen abban a pillanatban, ahogy rányomok a gombra és elkészül a számla, bement az adat az adóhatósághoz, ott máris keresztülmegy egy kockázatelemzésen, ahol megnézik, hogy ki a partner, milyen kapcsolat van köztük, mekkora összegről szól, annak a cégnek kik a tulajdonosai, azokkal kapcsolatban milyen minősítések vannak, a cégre milyen minősítések vannak, és ezt sok esetben mi, akik a vásárlók vagyunk, egyáltalán nem tudjuk. Eddig moratórium volt, mivel júliusban került bevezetésre a törvény, és a vészhelyzetre való tekintettel és a kialakult problémákat figyelembe véve eltolták, és azt mondták, hogy szeptember 30-áig adnak egy olyan határidőt, amíg nem fognak büntetni. Ez mára már réges-régen lejárt, viszont nem változott a számlázási fegyelem, nem tudják többen, hogyan kell valójában számlázni. Viszont azt fontos tudni, hogy egyéni vállalkozó esetében a hibás vagy nem lejelentett adat 200 000 Ft-ig, míg társaság esetében akár 500 000 Ft-ig is bírságolható. És itt darabról beszélünk. Tehát ha egy hónapban egy számlát állítok ki és azt nem jelentem le, akkor azért 500 000 Ft bírság járhat, viszont ha már 10 számlám van, akkor mindenki tud szorozni, és ki tudja számolni, hogy ez mekkora kockázattal jár. Ezek a legfontosabbak, amiket mi tanulságként tapasztaltunk az elmúlt hónapokban, és ezek azok, amikre szerettem volna kiemelten felhívni a figyelmet.